Magyar szerkezettár
🪄

aaz
____________________
kalapját
kalapbirtokos személyjel-t


birtokos személyjel cxn a birtokos személyét és számát jelző jel;

-t1 rag
I. tárgyrag
1. <annak jelölésére, hogy kire, mire irányul a cselekvés.> [hívja] a fiát; [vágja] a fát.
2. <annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.> a krémet [felkeni].
3. <annak jelölésére, aki v. ami a cselekvés eredményeként létrejön.> fiút [szült]; levest [főz]. | <annak jelölésére, ami a cselekvés által arra az időre létrejön.> táncot [lejt]. | <a cselekvést ismétlő fn ragjaként.> [békés] életet [él].
4. vmely helyen. [járja] a falut.
5. valamennyi ideig. öt évet [ült].
6. ritk <kif-ekben:> valamiként. őrt [áll].
7. <vonzatszerűen, nu-val.> korát [tekintve].
II. hat értelmű tárgy ragja
1. vhány ízben. ötöt [dob]; sokat [utazik].
2. valamilyen mértékben, ill. módon. egy kicsit [fél]; jót [aludt].
3. biz:mit? mit [tűröd]?
-t2 a befejezett mn-i ign képzője -tt
1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].
2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].
3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].
____________________
kalapot
kalap-t


-t1 rag
I. tárgyrag
1. <annak jelölésére, hogy kire, mire irányul a cselekvés.> [hívja] a fiát; [vágja] a fát.
2. <annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.> a krémet [felkeni].
3. <annak jelölésére, aki v. ami a cselekvés eredményeként létrejön.> fiút [szült]; levest [főz]. | <annak jelölésére, ami a cselekvés által arra az időre létrejön.> táncot [lejt]. | <a cselekvést ismétlő fn ragjaként.> [békés] életet [él].
4. vmely helyen. [járja] a falut.
5. valamennyi ideig. öt évet [ült].
6. ritk <kif-ekben:> valamiként. őrt [áll].
7. <vonzatszerűen, nu-val.> korát [tekintve].
II. hat értelmű tárgy ragja
1. vhány ízben. ötöt [dob]; sokat [utazik].
2. valamilyen mértékben, ill. módon. egy kicsit [fél]; jót [aludt].
3. biz:mit? mit [tűröd]?
-t2 a befejezett mn-i ign képzője -tt
1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].
2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].
3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].
____________________
emel ts (és tn) ige
1. fölfelé mozgat. a halász lassan emeli a hálót. | magasabb helyre, helyzetbe juttat.emeli poharát valakire, valamire | (t. n.) ját (osztás előtt a kártyacsomag egy részét) fölveszi, és alulra teszi. | (t. n. is ) sp (labdát) ívelő mozdulattal vhova juttat. a hálóba emel. | valamit valaminek az elvégzésére a magasba emel. esküre emeli a kezét;kezet, botot emel valakire | vál vhol magasabban levőre irányít valamit. távcsövét a holdra emeli. | ts ▸ valamennyit emel valamin
2. magasabbá tesz. emeli a víz szintjét. | sajtó növel, nagyobb számúvá, fokúvá, mértékűvé tesz. emeli a fizetést, a létszámot. | magasabb rendűvé, rangúvá tesz. ezredesi rangra emelték; emeli a színvonalat.
3.érvényre törvényerőre emel
4. <építményt> épít, állít. tornyot emel; szobrot emel valakinek, valaminek.
5. <kif-ekben:> nyilvánít, bejelent. vádat emel;szót emel valaki, valami mellett ellen, valakinek, valaminek az érdekében
[?fgr tőből]
____________________
valaki
I. htl névm
1. meg nem határozott v. ismeretlen személy. valaki járt itt; valaki más. | ▸ van valakije
2. <ált. alanyként:> az ember. azt hihetné valaki, hogy ...
3. ritk bárki. ha valakinek is szólsz, baj lesz.
II. von névm elav aki (csak).
III. fn
1. kissé biz ember, személy. a barátja pénzes valaki!
2. jelentős személy. a gyárban ő már valaki!
____________________
vala rég
I. <a van ige egysz 3. sz-ű elbeszélő múltbeli alakja:> volt.
II. segédige (ragozhatatlan)
1. <jelen v. múlt idejű ragozott igealakok után, múltbeli (folyamatos) cselekvés, történés kif-ére.> ül vala; jártunk vala.
2. táj v. irod <jelen idejű ragozott igealakok után, a felt mód múlt idejének kif-ére:> ...-t volna. ha meg nem fordul vala.
[↔van ]
PÉLDÁK #1
  1. asztal (szótár)
  2. asztalos (szótár)
  3. asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
  4. faasztal (összetett, 2 konstrukció)
  5. asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
  6. fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
  7. sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
  8. fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
PÉLDÁK #2
  1. avokádó (van/van, azonos, nagy)
  2. fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
  3. fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
  4. (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
  5. aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
  6. nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
  7. füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)
PÉLDÁK #3
  1. a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
  2. a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)
  1. alapító tagokos gyerek
  1. az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
  2. az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)
  1. a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
  2. a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
  3. a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
  4. a tanár részt vesz a munkában (más elem)
  5. a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)
PÉLDÁK #4
Kapcsolat • szerkezettar@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2024